1902-1983
"A legfőbb bátorság a remény"
Szabó-Imrefia Béla alkotása
A szobor talapzatán olvasható szöveg:
1902. november 2-án született Tolna megyében, Rácegrespusztán.
Műveiből:
Tanulmány: Petőfi; Ki a magyar?; Szellem és erőszak
Szociográfia: Puszták népe; Magyarok; Lélek és kenyér
Regény: Hunok Párizsban; Ebéd a kastélyban; Kháron ladikján; Beatrice apródjai
Színmű: Fáklyaláng; Tűvé-tevők; Bolhabál; Dózsa György; Tiszták; Kegyenc; Különös kiegyezés; Sorsválasztók
Mesefeldolgozás: Hetvenhét magyar népmese
Vers: Nem menekülhetsz; Haza a magasban; A reformáció genfi emlékműve előtt; Árpád; Hajdúk; Bartók; Bevezetés egy Kodály hangversenyhez; Óda a törvényhozóhoz; Mozgó világ; Szekszárd felé; Koszorú; Egy mondat a zsarnokságról
1979. május 18-19-én Haza és a nemzeti önismeret címmel Lakiteleken rendezték meg a fiatal írók találkozóját, amelyen részt vett és felszólalt Illyés Gyula is. A magyarság számára igazodási pont és erkölcsi támasz volt.
1983. április 15-én halt meg Budapesten.
1928-2001
A Nemzet Színésze
Szabó-Imrefia Béla alkotása
A szobor talapzatán olvasható szöveg:
Sinkovits Imre 1928. szeptember 21-én született Budapesten. Együtt élt és nevelkedett a Kárpát-medencei történelmi haza Trianon utáni sikereivel és kudarcaival. Életének döntő élményeit adta a cserkészmozgalom és az Árpád Gimnázium felnevelő közössége, a családi és a nemzeti hagyományok sorsformáló ereje. Színi tanulmányai után 1951-től a Nemzeti Színház tagja. Színpadon és filmen drámai és vígjátéki szerepek sokaságával érdemelte ki a nemzet szeretetét.
1956. október 23-án a Petőfi-szobornál ő szavalta a Nemzeti dalt és emiatt évekre száműzték a Nemzeti Színházból. A közéletből, a magyarság ügyeinek képviseletéből azonban nem hagyta száműzni magát.
A rendszerváltozás idején részt vett a Lakiteleki Találkozón és a Magyar Demokrata Fórum támogatója volt.
Emlékezetes szerepeiből filmen, televízióban: Erkel, Hintónjáró szerelem, Gábor diák, A csodacsatár, Fűre lépni szabad, Két félidő a pokolban, A tizedes meg a többiek, Egri csillagok, Egy szerelem három éjszakája, Isten hozta őrnagy úr, A különc, Csillag a máglyán, Kegyenc, Czillei és a Hunyadiak, Charlie nénje, Honfoglalás.
Színházban: Zuboly, Mózes, Macbeth, Husz János, Ádám, Lucifer, Czillei Ulrik, Dózsa György, Teleki László, Bánk, Tiborc, Kurrah, VII. Gergely, Zrínyi Miklós, Csák Máté, Prospero, Gergely páter, Gomböntő, Tót, Doby László, Főinkvizítor, Einstein, Bétisz, Bódi Vencel, Kent, Pickering ezredes, Mikszáth Kálmán, Koszta Sámuel, Schuller Medárd, Jácint.
Sinkovits Imre Kossuth-díjas kiváló művész, Magyar Örökség díjas, a Nemzet Színésze.
1927-2013
OLIMPIAI BAJNOK, A NEMZET SPORTOLÓJA
Lantos Györgyi alkotása
A szobor talapzatán olvasható szöveg:
Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó, mesteredző 1927. október 23-án Miskolcon született.
Budán, a Németvölgyi út környékén nevelkedett, a Császár uszoda a második otthona volt.
A TF-en szakedzői, az ELTE-n művészettörténész diplomát szerzett.
Világhírű vízilabdázó, a nemzetközi felmérések szerint is minden idők legjobb játékosa.
Egyesületei: Gamma, Csepel, UTE, Bp. Dózsa, FTC.
Háromszoros olimpiai bajnok (1952, 1956, 1964),
olimpiai ezüstérmes (1948),
olimpiai bronzérmes (1960),
kétszeres Európa-bajnok,
nyolcszoros magyar bajnok,
108-szoros magyar válogatott.
1956-ban társai a Forradalmi Bizottság egyik vezetőjének választották.
Emigrációba kényszerült, a sportolástól örökre eltiltották. Amnesztia után 1964-ben újra olimpiát nyert.
Sikeres edző itthon és külföldön egyaránt, 1976-ban irányítása alatt csapatunk újra olimpiai bajnok.
1989-ben lépett be a Magyar Demokrata Fórumba, 1990-1994 között országgyűlési képviselő.
A Lakitelek Alapítvány és a Népfőiskola alapító kurátora.
Első felesége Székely Éva olimpiai bajnok úszónő, 1964-től Bara Margit Kossuth-díjas színművésznő.
Hitvallása: Klebelsberg szellemiségével a magyar fiatalok testi és lelki nevelése.
1901-1937
NÉPFŐISKOLÁT ÁLMODÓ, SZERVEZŐ
MÉSZKŐI PRÉDIKÁTOR, A FALU SZERELMESE
Szabó-Imrefia Béla alkotása
A szobor talapzatán olvasható szöveg:
Balázs Ferenc unitárius lelkész, író, népművelő 1901. október 24-én született Kolozsváron.
Az Unitárius Kollégiumban érettségizett, teológiát végzett, majd egyházi ösztöndíjjal Angliában és az USA-ban tanult.
Hazatérése előtt járt Japánban, Szingapurban, Burmában, Irakban, Konstantinápolyban, Indiában.
Eljutott Kőrösi Csoma Sándor sírjához, több napot töltött Ghandinál és Rabindranath Tagorénál.
1930-ban Torda közelében, Mészkőn vállalt lelkészi állást.
Itt kötött házasságot az amerikai egyetemen megismert „vikingek lányával”, Christine Frederiksennel.
Balázs Ferenc az Aranyos menti faluban, Mészkőn eltöltött hét esztendő alatt próbálta meg álmait megvalósítani.
Templomot épít, orgonát vásárol, iskolát és lelkészi lakást bővít. Vidékfejlesztő szövetkezet alapít, dalárdát és színjátszó csoportot irányít,
dán mintára népfőiskolát szervez.
Íróként részt vesz a marosvécsi Helikon Találkozókon. Sikerek és kudarcok jellemzik közösséget formáló küzdelmét.
1937. május 22-én halt meg, korai halálát tüdőbetegség okozta.
Az erdélyi írótársak nevében Tamási Áron búcsúztatta.
Művei: Mesefolyam (1922), Bejárom a kerek világot (útirajz, 1929),
Ifjúsági daloskönyv (1931), Kis hittan (1932), Aranyosszéki tervek (röpirat, 1933),
Közérthető evangélium (1935), A rög alatt (emlékirat, 1936),
Zöld árvíz (regény, 1936), Új ember vallása (1937).
1893-1986
Nobel-díjas tudós
C-vitamin feltalálója
Kligl Sándor alkotása
A szobor talapzatán olvasható szöveg:
Szent-Györgyi Albert világhírű magyar tudós 1893. szeptember 16-án született Budapesten. Orvosdoktori diploma után holland, német, angol és amerikai egyetemeken dolgozott. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hívására 1930 után a szegedi egyetemen tanított és folytatta tudományos kísérleteit, kutatásait. Az élettani és orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben kapta meg „a biológiai égésfolyamatok, a c-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.”
A II. Világháború idején a Gestapo üldözte.
A háború után egy ideig dolgozhatott a magyar tudományos élet újjászervezésében.
A növekedő kommunista fenyegetettség miatt 1947-ben az Egyesült Államokban telepedett le.
Az izomkutatás és a rákkutatás világszerte elismert szaktekintélye volt. Több mint 200 tanulmányt, több könyvet írt.
Kilencvenhárom éves korában 1986. október 22-én az amerikai Woods Hole-ban halt meg.
Az Atlanti-óceán partján lévő házának kertjében temették el.
1901-1975
Író
A minőség forradalmára
Máté István alkotása
A szobor talapzatán olvasható szöveg:
Németh László 1901. április 18-án született Nagybányán.A magyarság legnagyobb XX. századi gondolkodója orvosként kezdte pályafutását, de Horváthné meghal c. elbeszélésével, a Nyugat nyertes pályázatával lépett a magyar irodalomba.
A magyar élet szellemi organizátora akart lenni. A közös-nyilvános tanulás folyóiratát hozta létre egyszemélyes lapjával, a Tanuval.
A szárszói konferencián, 1943-ban nagyhatású előadásban fontolgatta a magyar jövő esélyeit, s megfogalmazta a „harmadik út” igényét. Az ő gondolkodói nagysága emelte általános érvényűvé a legszebb magyar álmot: „kertmagyarország” tervét.
Életművének legfontosabb és legismertebb regényei:
Gyász, Iszony, Égető Eszter, Irgalom, Bűn.
Drámái:
Galilei, Széchenyi, A két bolyai, VII. Gergely, Apáczai, Villámfénynél.
Tanulmánykötetei:
A minőség forradalma, Kisebbségben, Homályból homályba, Sajkódi esték, Lányaim.
A Kossuth és Herder-díjas író 1975. március 3-án halt meg Budapesten.
1916-1997
A Magyar Állami Operaház örökös tagja
Bánk Bán szerepében
Szabó-Imrefia Béla alkotása
A szobor talapzatán olvasható szöveg:
1916. szeptember 18-án született Kistarcsán.
Szakmát tanult, autószerelő vizsgát tett. Zenei tanulmányait Possert Emília magániskolájában kezdte. Kardalos segédszínész a Városi Színházban, karénekes az Operában, tanul a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán.
1947-től tagja, 1990-től örökös tagja a Magyar Állami Operaháznak.
Emlékezetes szerepei:
Bánk bán, Don Jose, Manrico, Lohengrin, Radames, Don Carlos, Otello, Aida, Tamino, Florestan, Lenszkij, Brankovics György, Hunyadi László.
A Bánk bán címszerepét 1953. március 12-én énekelte először, és ezt énekelte utoljára az Operaház színpadán.
1997. március 4-én halt meg Budapesten.
A Bánk bán, a Psalmus Hungaricus tovább él és zeng a Kárpát-medencében, embersége, művészete magyar örökség.
1875-1932
Az iskolaépítő
Szabó-Imrefia Béla alkotása
A szobor talapzatán olvasható szöveg:
„Ne vádoljanak engem, mert véletlenül német nevem van.Buda visszafoglalásakor a török elleni küzdelemben mély sebbel együtt kapta a grófságot az egyik ősöm.”
Klebelsberg Kuno 1875. november 23-án született Arad vármegyében, Magyarpécskán.
A Trianon utáni Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere (1922-1931).
A szellemi honvédelem jegyében az óvodától az egyetemig a reformer Klebelsberg maradandót alkot. Irányításával több, mint ötezer falusi és tanyasi népiskola épül, ötszáz óvoda, több ezer könyvtár. Sportpályák, uszodák, tornatermek, három egyetem (Pécs, Szeged, Debrecen), 21 klinika, testnevelési főiskola, gimnáziumok, kutatóintézetek, Collegium Hungaricumok az ösztöndíjas fiataloknak (Bécs, Berlin, Róma, Párizs, Zürich).
1932. október 11-én halt meg Budapesten.
Alföldprogramja a Duna-Tisza közén ma is érvényes.
1882-1967
Zeneszerző, népzenekutató
"Legyen a zene mindenkié!"
Szabó-Imrefia Béla alkotása
A szobor talapzatán olvasható szöveg:
Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten.
A galántai népiskola után a nagyszombati Érseki Főgimnáziumban érettségizett. 1900. szeptemberétől Budapesten tanul. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német, a Zeneakadémián zeneszerzői diplomát kap, ahol később zeneelméletet, majd zeneszerzést tanít.
1905-ben kezdte el népdalgyűjtő munkásságát. 1910-ben lépett saját műveivel a nyilvánosság elé.
1919-ben részt vett a zenei direktórium munkájában, ezért egy ideig nem taníthatott. Elszigeteltségéből 1923-ban a Psalmus Hungaricus nemzetközi sikere emelte ki, majd 1926-ban Háry János daljátéka aratott világsikert.
További művei: Székelyfonó, Marosszéki táncok, Nyári este, Galántai táncok, Budavári Te Deum, Fölszállott a páva, Concerto.
1937-ben jelent meg Magyar népzene című monográfiája.
A II. Világháború alatt mentette az üldözötteket, majd neki is bujkálnia kellett.
Részt vett a demokratikus megújulásban, 1946-1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
1948-ban mutatták be a Czinka Pannát, 1951-ben a Kállai kettőst. 1951-től jelentek meg a Magyar Népzene Tára kötetei, a zeneoktatásban is érvényesültek elképzelései. A Kodály-módszer ma világszerte követett példa a zenepedagógiában.
Munkássága jelentős volt a néprajz, a zenetörténet, zeneesztétika, zenekritika, irodalomtörténet, a nyelvészet és a nyelvművelés területén.
1967. március 6-án halt meg Budapesten.
1927-1992
A nemzet karnagya
"Hogy fényesedjenek a lelkek..."
Búza Barna alkotása
A szobor talapzatán olvasható szöveg:
Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző,
a magyar kórusmozgalom kiemelkedő személyisége 1927. április 5-én született
a heves megyei Poroszlón.
A helybéli református elemi iskola után
a tiszafüredi polgári iskolába járt,
majd Debrecenben, a Református Kollégium tanítóképzőjében kapott
1946-ban tanítói és kántori oklevelet.
A debreceni évek alatt szülőfalujában már tudatosan népdalokat gyűjtött,
vezényelte a kollégiumi kórust,
zeneszerzői munkássága is ekkor kezdődött.
A Liszt Ferenc Zeneakadémián zeneszerző és karnagy szakon végezte tanulmányait.
1949-től a Honvéd Férfikar karnagya,
1953-ban kórusvezetője.
Kínai turnéról hazajövet, 1956 karácsonyán
a szovjet megszállás miatt kórusával
megtagadta, hogy Moszkvában koncertet adjon,
ezért állását elveszítette.
1960-ban a Ganz Mávag Acélhang, majd 1962-től
a Vasas Központi Művészegyüttes vegyeskarának,
1975-től a Szimfonikus Zenekarnak is
vezető karnagya volt.
A Csehszlovákiai Magyar Tanítók
Központi Énekkarát 1965-től haláláig vezényelte.
1970-ben a kórusok országos tanácsa egyik alapítója és a népzenei terület első vezetője.
A Magyar Televízió 1969-1970-ben megrendezett
„Röpülj páva”
vetélkedőnek szervezője és műsorvezetője volt.
Ennek hatására megújult a népzenei mozgalom, országszerte pávakörök alakultak.
A 70-es években a lakiteleki népzenei és népdalos találkozókon az itt élők is
érzékelték Vass Lajos kivételes egyéniségét,
tudását, elbűvölő vonzerejét.
Kodály szellemiségével szervezte
az éneklő Magyarországot.
1838-1921
Világhírű szőlőnemesítő
"...Csabagyöngye, szőlőskertek királynője..."
Lantos Györgyi alkotása
A szobor talapzatán olvasható szöveg:
Mathiász János a felvidéki sáros megyében, Ádámföldén született 1838.II.22-én.
A kassai gimnáziumban érettségizett, egy évig a papneveldében, majd a jogakadémián tanult.
Két évtizedig főispáni titkár volt. A Kassa melletti Rozália hegyen 1600 szőlőfajtából álló gyűjteményt hozott létre. Első díjat nyert az 1873. Évi bécsi világkiállításon.
1880-tól csak a szőlőnemesítéssel és a filaxériavész elleni küzdelemmel foglalkozik.
Szőlészetét előbb Mádra majd Szőllőskére, 1890-ben Katona Zsigmond hívására Kecskemétre telepítette.
A futóhomokon rendkívüli eredményeket ért el. Mintegy 3700 szőlőfajtát nemesített, Szőlőskertjéből évente közel egymillió fajtiszta szőlővesszőt vittek a Duna-Tisza köze gazdaságaiba.
A világszerte elterjedt új szőlőfajták közül ma is elismert és telepített: Cegléd szépe, Ezeréves Magyarország emléke, Kecskemét virága, Mathiász Jánosné muskotály, Szanter Gusztávné, Erzsébet királyné emlékére a szőlőskertek királynője, Csabagyöngye…
Mathiász-féle szőlőültetvény mai is van számos európai országon kívül Kaliforniában, a Krímben, Izraelben, Dél-Koreában és Dél-Afrikában.
1921. december 3-án halt meg Kecskeméten.
A szintén világhírű szőlőnemesítő Kocsis Pál írta:
”… fajtáival meghódítja a jövő szőlészeit, akik majd csak ezután fogják munkásságát méltányolni…”
1915-2006
Református lelkész
művészeti író
könyvkiadó
MAGYARSÁG - MÉRLEGEN
1920-2006
Béres csepp megalkotója
Széchenyi-díjas kutató
1910-1998
RÉGÉSZ-TÖRTÉNÉSZ
KÉPZŐMŰVÉSZ
„EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL”
Vésztőn született, 1910. december 30-án. Elhunyt 2010. október 16-án, Budapesten.
1918-tól a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István tanítványa volt, s tanulmányai során elnyerte a Ferenczy István díjat, a Székesfővárosi és a Balló Ede díjat, majd Rómában volt ösztöndíjas.
A II. világháború éveiben büntetőtáborba került, majd a háború után részt vett a Képzőművészeti Alap megszervezésében. Újra alkotni kezdett, ebben az időben rekonstruálta a Budavári Mátyás templom előtti téren álló Szentháromság szobrot.
Az ország településein Búza Barnának sok köztéri szobra áll, köztük Kisvárdán és Berettyóújfaluban Rákóczi Ferenc mellszobra, Battonyán az 1891. évi agrárzendülés emlékműve, Mikes Kelemen, Petőfi Sándor és Molnár C. Pál mellszobra. Sarkadon a II. világháború emlékműveként az övéit hazaváró asszony ülő alakja.
Az ezredforduló nyarán avatták fel a budapesti Kálvin téren a másfél alaknyi Kálvin János szobrát. Számos síremléket, kisplasztikát, több mint száz érmet alkotott. Sarkad város és Józsefváros díszpolgára, a Magyar Kultúra Lovagja volt, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével, s 2008-ban a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntették ki.
Haláláig aktívan dolgozott, a Százados Úti Művésztelep egyik meghatározó alakja volt.
A lakiteleki Nemzeti Panteonban Dr. Gróf Klebelsberg Kuno iskolaépítőről és Vass Lajos a Nemzet Karnagyáról készült mellszobra látható.
1945-ben született Mosonmagyaróváron. Budapesti Képző-és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett 1963-ban. A Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult tovább, ahol mestere Mikus Sándor volt. 1971 és 1980 között Hódmezővásárhelyen a Művésztelepen élt és alkotott, majd Szegedre költözött.
1976-tól tagja a Magyar Képzőművészek Szövetségének és a Művészeti Alapnak, ill. 1990-től a MAOE tagja.
Egyéni kiállításai voltak Magyarországon kívül Norvégiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Belgiumban. Munkái az ország számos közgyűjteményében és közterületén láthatóak.
A lakiteleki Keresztény Panteonban Prohászka Ottokár katolikus püspök mellszobrát készítette el. A Nemzeti Panteonban Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósról mintázott szobra látható.
Hódmezővásárhelyen született 1953. szeptember 2-án. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1976-ban szerzett oklevelet. Szobrai, ólomüveg ablakai az ország számos településén megtalálhatók Szentkirálytól, Hódmezővásárhelyen át Budakesziig. Máté István szobrászművész felesége. Csongrádon élnek.
A lakiteleki Keresztény Panteonban Ravasz László református, Ordass Lajos evangélikus püspök, Őszentsége II. János Pál pápa, Boldog Apor Vilmos katolikus püspök és gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság vértanú politikusa mellszobrait mintázta meg. A Nemzeti Panteonban Gyarmati Dezső olimpiai bajnokról és Mathiász János szőlőnemesítőről készített szobrai tekinthetők meg.
1952. augusztus 22-én született Csongrádon. 1976-ban fejezte be a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. Köztéri alkotásaiból szinte az ország minden táján találni, Hódmezővásárhelytől Kőszegig. Néhány munkája a határon túlra is eljutott. Ő készítette a zsombori díszkutat és a fehéregyházi Petőfi-szobrot. Ő alkotta a lakiteleki keresztény szoborpark első darabját, Mindszenty József bíborosról, majd a Nemzeti Panteonban Németh László íróról készült mellszobrot is.
Jászberényben született 1952. augusztus 31-én. A tanítóképzőt 1974-ben fejezte be, 1978-ban az Egri Tanárképző Főiskolán rajzszakos tanári diplomát szerzett. Mesterei voltak: Máté György és Papi Lajos szobrászművészek, valamint Sáros András és Bokros László festőművészek.
Kisplasztikáival rendszeresen szerepel az országos tárlatokon. Köztéri szobrai, alkotásai megtalálhatók Szolnokon, Jászfényszarun, Lakiteleken, Pálmonostorán, Tiszabögön, Cibakházán, Zagyvarékason és Mattyon. Többek között tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Országos Egyesületének. A Keresztény Panteonban Józan Miklós unitárius püspök mellszobrát alkotta meg. A Nemzeti Panteonban Illyés Gyula író, Sinkovics Imre a Nemzet Színésze, Simándy József az Operaház Örökös Tagja, Kodály Zoltán zeneszerző és Balázs Ferenc mészkői prédikátor mellszobrait készítette el.