Tőkés László szobrot avattak a Hungarikum Ligetben
2026.június.09. Kedd
A Lakiteleki Faluszépítő Egyesület és a Hungarikum Liget közös szervezésében, a Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én, leplezték le Tőkés László, a temesvári hős, református lelkipásztor bronz mellszobrát, amely Lakiteleken, a Hungarikum Liget - Nemzeti Panteonjában kapott méltó helyet.
A szobrot Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke, Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, a Lakiteleki Népfőiskola főigazgatója és Felföldi Zoltán, a Lakiteleki Faluszépítő Egyesület elnöke leplezte le. Tőkés László bronz mellszobra, Lantos Györgyi szobrászművész alkotása.
„Békesség Istentől” – az erdélyi református testvéreink köszöntésével, először Kókai Géza lakiteleki református lelkész köszöntötte az ünneplő közösséget, szeretettel és tisztelettel külön megemlítve, a jelenlévő Tőkés László református püspököt és családját.
Tőkés László életútjára emlékezve a temesvári eseményeken túl, a többi között felidézte, hogy Tőkés már lelkészként is megvalósította Istentől való küldetését, az evangélium, a Krisztustól kapott örömhír prédikálásában, amelyek közül, egy Temesváron, 1986. augusztus 3-án elmondott igehirdetéséből is idézett, ahol az 1Kor 14, 15-19 volt az alapige, amelynek középpontjában a nyelv állt, amelyen keresztül kapcsolatba kerülünk Istennel és az embertársainkkal. „Az Istentisztelet alapja, éltető közege a nyelv. Az igében felsorolt imádkozás, éneklés, áldásmondás, prófétálás, a nyelv útján történik. A hit hallásból van – mondja az apostol. Ha építeni akarunk, értelemmel és érthetően kell szólnunk, és a beszéd célja mindig a gyülekezet építése, ennél kevesebbel nem lehet beérni – idézte Tőkés Lászlót, a lakiteleki református lelkész.
Majd hozzátette: számunkra, a következő nemzedékek prédikátorainak, szolgáljon mindez példaként, követendő tanácsként és így állítson elméket e szobor Tőkés Lászlónak, emléket a forradalmárnak, a forradalomnak és az igehirdetői szolgálatnak – zárta gondolatait Kókai Géza.
Ott ül az első sorban egy ember, akinek a szobra mögöttem látható – kezdte szoboravató beszédét Felföldi Zoltán, a Lakiteleki Faluszépítő Egyesület elnöke. Szobrot élő embernek? – rökönyödnek meg sokan. Elsőként és leginkább éppen Tőkés László – mondta. Tanúja voltam, amikor Lezsák elnök úr felhívta és elmondta az ötletét. Tőkés László csak ennyit mondott: „Szobrot nekem? De hát én még élek!” Lezsák Sándor erre azt válaszolta: „Temesvárt senki sem veheti el tőled!” – idézte föl Felföldi Zoltán a kezdeteket, majd így folytatta.. Kicsoda Tőkés László és mi az a Temesvár, amit nem lehet Tőle elvenni? Tőkés László egy közülünk, egy a tizenötmillió közül, akinek ugyanúgy vannak jó és rossz napjai, bánata és öröme és ugyanúgy vannak erényei és hibái, mint nekünk. Ezért persze még nem jár szobor, de Tőkés László nem csak egy közülünk, ő több nálunk! És itt jön a képbe Temesvár. Majd így folytatta: „Ő sosem rejtette véka alá a román kommunista rendszerrel szembeni véleményét. 1989 decemberében, amikor a román kommunista államhatalom, a kollaboráns egyházi vezetéssel karöltve, ki akarta lakoltatni, akkor nyíltan fellázadt a rendszer ellen és ellenállt. És ez az ellenállás indította el azt a felkelést, ami az addig megdönthetetlennek hitt Ceaușescu rendszert, megdöntötte.” Ott és akkor Tőkés László az életét kockáztatta a temesvári magyar református közösségért, és tágabban az egész erdélyi magyarságért. Lázadó volt, olyan mint 1848-ban Petőfi Sándor, okos lázadó, akitől tanulhatunk. Tőkés László a 20. század Petőfi Sándora – fogalmazott Felföldi Zoltán.
„Trianon, nemzetgyilkossági kísérlet volt” – kezdte beszédét Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke, majd hozzátette, nem véletlen, hogy Tőkés Lászlóval ma itt emlékeznek.
Minden szobornak van története – folytatta. Itt is, másutt is, jószándékú kérdések jönnek: élő embernek szobrot állítani? Sok-sok példa van. Szobrot állítottak életében: Gárdonyi Gézának, vitéz Nagybányai Horthy Miklósnak, Puskás Öcsinek, II. János Pál pápának, Händelnek, Keleti Ágnes olimpiai tornásznak, Kozma Imre atyának, vagy Pelének a brazil focistának és még hosszan lehetne sorolni, egészen Gyarmati Dezsőig, akinek 80. születésnapján 2007-ben, jelenlétében állítottunk szobrot, a Népfőiskola bejáratnál – emlékeztetett.
Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke szoboravató beszédében visszaemlékezett a temesvári eseményekre és felidézte: „annak idején, az MDF szervezőjeként, szerveztünk egy segélyszállítmányt, mert indultak élelmiszerrakományok, kötszerek, orvosi eszközök és attól tartottunk, ha egyedül mennek levadásszák őket. December 29-én hajnalba a Városligetbe hívtam össze őket, aki jönni akartak. Majdnem száz kocsi volt ott hajnalban, és ott volt Antall József, Bíró Zoltán, Für Lajos…
Útközben 146-ra bővült a kocsisor és több helyen is megállítottak bennünket fiatalok, és mondták: „Timisoara… Tőkés… Vivát!” – Tőkés neve önálló életre kelt – emlékezett Lezsák Sándor.
Majd hozzátette: sok szobor hiányzik innen a Panteonból, sok ezer embernek kellene szobrot állítani, de a kuratórium választása, azért esett Tőkés Lászlóra, mert olyan maradandó életművel rendelkezik, amely évtizedekkel ezelőtt kezdődött és ma, illetve ötven esztendő múlva is példaként szolgálhat a magyar emberek számára. Az ilyen történelmi életművek miatt mondható el, hogy Trianon, ami egy nemzetgyilkossági kísérlet volt, csak kísérlet maradt – zárta gondolatait a kuratórium elnöke.
***
TŐKÉS LÁSZLÓ református lelkipásztor, temesvári hős, az 1989-es romániai forradalom meghatározó alakja. 1952. április 1-én született Kolozsváron. Egyetemi tanulmányok: kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (1971–1975). Brassóban, majd Désen református segédlelkész (1975-1984). 1984-ben az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállása, egyházi és kisebbségi természetű kritikai munkássága miatt, törvénytelenül kizárják a lelkipásztorok köréből. 1986-tól temesvári segédlelkész, majd rendes lelkész. 1988 - nyíltan ellenzi és bírálja Ceauşescu falurombolási politikáját. 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítanak ellene, megfosztják szószékétől, a szilágysági Menyő faluba száműzik, az erőszakos kilakoltatás ellenében védelmére kelt hívek és a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása robbantja ki decemberben a romániai forradalmat. Menyői (1989-1990), majd váradolaszi parókus lelkész (1990-2017). 1989-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapító tagja, 2003-ig tiszteletbeli elnöke, majd 2012-ben végleg kilép. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke (1990-2009). 1996-ban a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata egyik alelnökévé választják. A Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke (1996-2009). A Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke (1997-2001). 1999-ben kezdeményező alapítója a Partiumi Keresztény Egyetemnek, aminek elnöke, majd 2000-től az egyetemet fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának elnöke. 2003-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. 2004-től a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnöke. Európai Parlamenti (EP) képviselő (2007-2019), az EP egyik alelnöke (2010-2012). Számos írása, könyve jelent meg. Munkásságát több díjjal, kitüntetéssel ismerték el.
(Életrajz bővebben: Tokeslaszlo.eu)
