Beszélgetés Mr. Jupiter bűvésszel

A lelkeket is el kell bűvölnünk Háromféle ember van. Az egyik tele van ötletekkel, de nincs tehetsége. A másik tehetséges, ám hiányoznak belőle az ötletek. A harmadiknak ötletekből és a megvalósításukhoz szükséges tehetségből is bőségesen jutott. Ők a művészek.

Mr. Jupiter 1945-ben Lakiteleken született. Molnár Gergelyként anyakönyvezték és nyolc éves koráig ugyanolyan volt, mint a többi vele azonos korú fiú. A nagy változás ’53-ban következett be az életében, amikor egy vándorbűvész, vagy mutatványos – ahogyan akkortájt nevezték – érkezett a faluba. Össze is sereglett az összes gyerek, köztük Gergely is, nehogy lemaradjon a nagy produkcióról. És megtörtént a csoda! Gergelyt annyira lenyűgözték a látottak, hogy elhatározta: egy élete, egy halála, ő bizony bűvész lesz! Legott hozzá is fogott terve megvalósításához, és elkezdte gyűjteni a bűvészettel kapcsolatos könyveket, újságcikkeket, egyéb információkat. Konok kitartása meg is hozta az eredményt, sikerült valóra váltania álmát. Pályafutása során a világ több mint húsz országában járt. A mai napig szívesen látott vendég úgy Moszkvában, mint Hollywoodban. A nemcsak világjáró, de világhírű bűvésszel a Lakitelek Népfőiskolán beszélgettünk.

Néhány évvel az emlékezetes mutatványos fellépése után elköltöztek Lakitelekről. Ez nem okozott nehézséget vágya megvalósításában?

Nem Egyáltalán. Továbbra is rendületlenül bújtam a szakirodalmat, faggattam a szakmabelieket, közben szorgalmasan gyakoroltam. Mintha tudtam, éreztem, volna, hogy hamarosan alkalmam nyílik a fellépésre.

Mikor jött el ez az alkalom?

Tizennégy éves voltam, amikor Tatán végre közönség elé állhattam. Nagyjából háromszáz ember előtt mutattam be első nyilvános produkciómat, melyet lelkes tapssal honorált a publikum. Akkor nagyon örültem a sikernek, ám ennyi idő távlatából már csak megmosolyogni tudom, hajdani önmagam.

Az első sikert nyilván követte a második, majd a harmadik, és így lépéséről lépésre jutott el addig a hírnévig, melynek ma világszerte örvend…

Pontosan így történt. Bizony nagyon sok munkába, gyakorlásba és kitartásba került, mire sikerült elsajátítanom, felépítenem azt a tudást, melynek mai elismertségemet köszönhetem. Pályafutásom során körülbelül húsz évig dolgoztam a világ minden táján. Ez napi két-három előadással számítva hozzávetőlegesen húszezer fellépést jelent.

Hosszú pályafutása során feltehetően számos hírességgel találkozott és lépett fel közösen. Kikre emlékezik legszívesebben?

Valóban. A mai napig nagyon sok nemzetközi gálaműsorban léptem, lépek fel. Olyan sztárokkal adatott meg együtt szerepelnem, mint a holland származású, háromszoros világbajnok Fred Kaps, vagy a Magic Circle néhai elnöke, az angol Ali Bongo. Sajnos egyikük sem él már.

Hány éves korig célszerű bűvészkedni? Egyáltalán köthető ez korhatárhoz?

Emlékszem, fiatal bűvészként minden héten rendszeresen találkoztam Rodolfóval (polgári nevén Gács Rezső) a budapesti Fészek Klubban. Egy nap meglehetősen bosszúsan érkezett. Mivel nem volt rá jellemző, megkérdeztük, mi dühítette fel? – Képzeljétek – válaszolta indulatosan Rudi bácsi (mi így hívtuk) –, egy újságíró azt írta a lapjában, hogy: „Rodolfó kezében már megremeg a varázspálca, de azért még mosolyt tud csalni a nézők ajkára.” Ez a mondat rendkívül bosszantotta Rudi bácsit, aki akkortájt hatvannégy éves volt. Annyi, amennyi én most. Belegondolva, valószínűleg engem is bosszantana egy hasonló kijelentés, mert még soha nem éreztem ennyire biztosnak a kezem, mint mostanság. Egyébként dolgoztam olyan 94 esztendős bűvésszel, aki egyszerűen fantasztikus volt. Összegezve tehát: A művészetben nem számít a kor! Épp ez benne a szép. Mi több, ki merem jelenteni, hogy a bűvészkedés fiatalít!

Ha már a fiatalságot említette, tudomásom szerint, saját fellépései megfelelő előkészítése mellett az utánpótlás-nevelést is fontosnak tartja. Egyik tanítványa épp a közelmúltban lett világbajnok Pekingben. Ki ő, és hány versenytársát sikerült maga mögé utasítania?

Bűvész-világbajnokságot háromévente rendeznek. Az ideire, melynek Peking adott otthont, kétezer-hatszázan (!) neveztek be. Magyarországot hárman képviseltük. Két tanítványom: Kőhalmi Ferenc és Hajnóczi Soma, valamint jómagam. Nos, utóbbi, a most huszonnégy éves Hajnóczi Soma volt az, aki a világ összes híres bűvészét legyőzve megszerezte a világbajnoki címet, melyet három esztendeig biztos magáénak tudhat, s mellyel nekem is rendkívüli örömet szerzett. Fontos tudni, hogy a világbajnokságon eleve csak az előselejtezőkön sikeresen túljutott versenyzők indulhatnak. Nagyon remélem, három év múlva Kőhalmi Ferenc hasonló sikert ér majd el. Én legalábbis mindent megteszek ezért.

Mondják, akiknek hivatásuk van, különböznek a többi embertől. Több a vesztenivalójuk. E mondás alapján meg tudná fogalmazni a bűvészkedés lényegét?

Nehéz, de megpróbálom. Minden bűvész számára, mégha csak minimális hivatástudatot is érez magában, az a legfőbb cél, hogy mindig olyan műsorral álljon a közönség elé, amely végén ne úgy távozzanak az emberek, hogy egy kóklert láttak, hanem egy igazi művészt. Egy olyan embert, aki a szórakoztatás mellett egyfajta olyan lelki pluszt is tudott adni nekik, amelyet életük végéig meg tudnak és meg is fognak őrizni. Mert érdemes megőrizni.

Bár már gyerekként elhagyta Lakiteleket, mégis gyakran visszajár. Mi köti ide?

Elsősorban ez a születésem helye, vagyis szűkebb pátriám. De túl ezen, ami Lakiteleken, pontosabban a Népfőiskolán évek, évtizedek óta folyik, az olyanfajta értékmentő, értékmegőrző tevékenység, melyet minden józanon és felelősségteljesen gondolkodó ember magáévá kellene tegyen. Elsősorban tehát ez utóbbi adja, ez táplálja az én kötődésemet, ehhez a szép alföldi, Tisza-menti településhez.

adalék:
Molnár Gergely, azaz Mr. Jupiter munkája elismeréseként megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. A Magyar Bűvész Egyesület elnöke, de számos külföldi bűvészegyesületnek is díszelnöke, dísztagja.

Elérhetőségei: 06/70/337-37-48, e-mail: 

 

(Forrás: www.kis-kunsag.hu)