Keresztény Panteon

A Keresztény panteon a Szent István kápolna előtti téren található, 2000. júniusa óta állítunk itt emléket a Kárpát-medence történelmi egyházai vártanúinak és hitvallóinak. Megtalálható itt Józan Miklós unitárius püspök, gr. Esterházy János, a felvidéki magyarság vértanú politikusa, Őszentsége II. János Pál pápa, Márton Áron római katolikus püspök, Ravasz László református püspök, Mindszenty József bíboros, Romzsa Teodor görögkatolikus püspök, P. Kerkai Jenő jezsuita szerzetes, Boldog Apor Vilmos püspök, Prohászka Ottokár római katolikus püspök, Ordass Lajos evangélikus püspök mellszobra.

Szoborparkunk alkotói: Hermann Zsolt - Hermann Andrea, Kli(e)gl Sándor, Lantos Györgyi, Makk József, Máté István, Szabó-Imrefia Béla, Ungor Csaba szobrászművészek voltak.

Mindszenty József

A szobor talapzatán olvasható szöveg:

Mindszenty József Vas megyében Csehimindszenten született, Szombathelyen szentelték pappá, 1919-ben. Zalaegerszeg plébánosa, negyedszázados szolgálata után veszprémi püspök, majd 1945-től esztergomi érsek, bíboros hercegprímás.
Rágalomhadjárat után 1948 karácsonyán a kommunista rendszer letartóztatta, megkínozta és életfogytiglani fegyházra ítélte.
1956. október 30-án, a győztes magyar forradalom katonái rabságából kiszabadították.
1956. november 4-én, a fővárost újra megszálló szovjet csapatok elől az USA nagykövetségén kap politikai menedéket.
A belső száműzetés után 1971-től Bécsben él, a világban szétszóródott magyarság hű pásztora, vértanúja és hitvallója.
Máriacell után végső nyughelye az esztergomi bazilika 

Ravasz László

A szobor talapzatán olvasható szöveg:

Ravasz László székely családban, az erdélyi Bánffyhunyadon született, 1882. IX. 29-én.
Alsóbb iskoláit szülővárosában végezte, Székelyudvarhelyen érettségizett, a kolozsvári egyetemen kapott teológiai és bölcsészettudományi diplomát.
Ezt követően igét hirdet, tanít, egyházát szervezi, folyóiratot szerkeszt.
1921-ben a budapesti Kálvin téri egyházközség meghívta lelkipásztornak, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé választotta. A két világháború között lesz a református egyház vezető személyisége, nagyhatású egyházi szónok, akinek hangja a magyar rádió hullámain keresztül eljutott mindenüvé. 1948 tavaszán püspöki tisztéről lemondott.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc idején hívei kérésére visszatért a Kálvin téri templom szószékére, de 1957 áprilisában a Kádár-kormányzat újra eltiltotta a nyilvános igehirdetéstől.
93 éves korában, 1975. VIII. 6-án halt meg.
Temetése néma tüntetés volt.
Budapesten, a Farkasréti temetőben több ezren vettek végső búcsút a XX. század református püspökétől, aki vallotta, tanította és élte: "Egyedül istené a dicsőség."

Romzsa Teodor

A szobor talapzatán olvasható szöveg:

Romzsa Teodor 1911. IV. 14-én született Nagybocskón (Velikij Bicskov), Kárpátalja Máramaros vármegye rahói járásának községében. A huszti reálgimnázium után hat éven át Rómában, a pápai Gergely Egyetemen tanult.
1936-ban pappá szentelték, 1937 júliusában tér haza Kárpátaljára. Hegyi falvak lelkipásztora és az ungvári papi szeminárium professzora. 1944. IX. 24-én püspökké szentelték. Egy hónap múlva a vörös hadsereg megszállta Kárpátalját és a Szovjetunióhoz csatolták.
Megkezdődött a katolikusok üldöztetése: Rágalomhadjárat, templomfoglalás, letartóztatás, kirakatperek, szibériai száműzetés, börtönbüntetés, gyilkos merényletek.
A szovjethatalom a görög katolikus egyházmegyét meg akarja semmisíteni, de Romzsa püspök híveivel hősiesen ellenáll. Szovjetukrajna kommunista vezetője N. Sz. Hruscsov kezdeményezi Romzsa püspök meggyilkolását. 1947. X. 27-én, a brutális merénylet után a súlyosan sérült püspököt a munkácsi kórházba szállítják, ahol november 1-jén a szovjet NKVD ügynökei méreggel megölik.
"Szomorúan temettük püspökünket, de ma örömmel látjuk egyházunk feltámadását".
2001. júniusában Romzsa Teodort, Kárpátalja vértanú püspökét II. János Pál pápa boldoggá avatja.

Márton Áron

A szobor talapzatán olvasható szöveg:

Márton Áron székely családban, az erdélyi Csíkszentdomokoson született 1896. augusztus 28-án.
Szülőfalujában majd Csíksomlyón tanult, Gyulafehérváron érettségizett. Az első világháborúban katona volt. 1920-ban belépett a gyulafehérvári papneveldébe, 1924. július 6-án pappá szentelték. Papi működésének állomásai: Ditró, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Nagyszeben. Püspöki levéltáros, majd Kolozsváron az egyetemi ifjúság hitszónoka. Szentbeszédeire özönlött a nép. "Erdélynek új apostola támadt" -írták róla. 1931-ben Rómában fogadta a pápa, áldását adta munkájára.
1939. február 12-én szentelték püspökké. A háború alatt szilárdan védelmezte az emberi méltóság és a magyarság érdekeit. 1945 után szembeszállt a hitet és egyházat romboló, magyarok millióit üldöző kommunista diktatúrával. Hívei féltették életét, ezért 1949 pünkösdjén, a csíksomlyói búcsú előtt fehér lóra ültették, a csángómagyarok pedig tíz soros védőgyűrűvel oltalmazták.
A vatikáni újság ekkor írta: "Áron püspök fehér lován bevonult már a székely nép legendáiba."
1949. június 20-án tőrbecsalták, letartóztatták. 1951. augusztus 7-én a román bíróság koholt vádak alapján 25 évre ítélte. A börtönévek után 1967-ig házi őrizetben volt. Szabadulását követően újraszervezte egyházát, minden bérmaútja diadalmenet volt. 
1980. szeptember 29-én halt meg Gyulafehérváron. 

Józan Miklós

A szobor talapzatán olvasható szöveg:

Józan Miklós az erdélyi Tordatúron született 1869. december 6-án. A kolozsvári unitárius gimnázium után elvégezte az unitárius teológiai akadémiát. 1892-95 között Oxfordban tanult, majd három évig lelkész volt Torockón.
Kolozsvár unitárius püspöke azzal a feladattal küldte Budapestre, hogy szervezze és erősítse meg az erdélyen kívüli unitárius gyülekezeteket.
1902-ben első esperese a duna – tisza-menti egyházkörnek. 
A tragikus trianoni döntés után az elszakadt magyarországi unitárius püspöki helynökség vezetője templomot épít, tanít, közösségeket alapít és szervez. Sokoldalú munkásságával, közéleti súlyával növelte az unitárius egyház történelmi tekintélyét.
Miután 1940. szeptemberében Erdély egy része visszakerült Magyarországhoz, a két unitárius egyházrész egyesült, és 1941-ben Kolozsváron Józan Miklóst püspökké választották.
1946 január 7-én halt meg Kolozsváron.

Ordass Lajos

A szobor talapzatán olvasható szöveg:

1901. február 6-án született a bácskai Torzsán. A bonyhádi evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd 1920-1924 között a budapesti evangélikus teológián tanult, és Sopronban, a hittudományi karon fejezte be tanulmányait. Lelkészi szolgálatának állomásai:Harta; Mezőberény; Budapest, Deák tér; Soltvadkert. 1927-28-ban Svédországban folytatott tanulmányokat. 1929-ben házasságot kötött Kirner Irénnel. Négy gyermekük született.
1929 után honvédségi lelkész Debrecenben és Budapesten, majd kerületi missziós lelkész, ezt követően 10 évig a ceglédi gyülekezet, 1941-től a kelenföldi egyházközösség lelkésze.
A háború alatti és utáni erkölcsi bátorsága és helytállása történelmi példázatunk marad. Válságos időben 1945. szeptember 27-én püspökké választották. A pusztító kommunista diktatúra őt sem kímélte. 1948. augusztus 24-én hamis vádak alapján letartóztatták, két év börtönre és politikai jogvesztésre ítélték. Nyolc évig családjával együtt az elhagyatottság és kitaszítottság minden nyomorúságát megélte. 1956. október 5-én rehabilitálták, majd püspöki székébe is visszahelyezték, de az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a romboló kommunista hatalom újra hajszát indított ellene és 1958. június 19-én lemondásra kényszerítette. A húsz esztendős belső emigrációban is dolgozott, műfordításai, irodalmi alkotásai nemcsak az evangélikus egyházat, de az egyetemes magyar kultúrát is gazdagították. 1978. augusztus 14-én halt meg Budapesten.

Őszentsége II. János Pál pápa

A szobor talapzatán olvasható szöveg:

Karol Wojtyla 1920. május 18-án született a krakkói vajdaság wadowice nevű kisvárosában.
Egyetemi tanulmányait Lengyelország német megszállása szakította félbe. Fizikai munkásként dolgozott, és titokban kezdte el papi tanulmányait.
1946-ban szentelték pappá.
1964-ben püspök, 1967-ben a krakkói főegyházmegye érseke lett, és megkapta a bíborosi rangot.
1978. október 16-án választották Karol Woytilát a pápai trónra, aki a II. János Pál nevet választotta.
Történelmi küldetése volt a kommunista diktatúrák lebontása, a keresztény Európa szolgálata.
Ő volt az első pápa, aki Magyarországra látogatott.
Tisztelettel megállt Mindszenty bíboros sírjánál Esztergomban, boldoggá avatta Batthyány-Strattmann Lászlót, Apor Vilmost és Romzsa Tódort.
A szentek sorába emelte boldog Hedviget, Kingát és a kassai vértanúkat.
Utolsó üzenete:
„Legyetek derűsek, én is az vagyok.”

Prohászka Ottokár

A szobor talapzatán olvasható szöveg:

Prohászka Ottokár
1858. október 10-én született Nyitrán. Tanulmányait Rózsahegyen, Losoncon, Nyitrán, Kalocsán végezte, 1875-ben kispapként Esztergomban érettségizett. 
Hét évig Rómában tanult. 
1881. október 30-án szentelték pappá. Megújította a hazai papnevelést. 
1904-ben a teológia egyetemi tanárává nevezték ki, később a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 
1905-től haláláig székesfehérvári püspök. 
A katolikus néppárt egyik alapítója, a magyar keresztény-szocialista mozgalom vezéregyénisége. 
Hitszónok, a katolikus megújhodás egyik programadója. 
Műveiből:
A diadalmas világnézet (1903) 
A pünkösdi lélek (1914)
A keresztfa alatt (1916)
Kultúra és terror (1918)
1927. április elsején Budapesten, az egyetemi templom szószékén, a nagyböjti lelkigyakorlatos szentbeszéd közben érte a végzetes agyvérzés.
Összes műveit 25 kötetben a Szent István társulat adta ki. Naplója Barlay Ö. Szabolcs szerkesztésében jelent meg. 
Életművét Gergely Jenő dolgozta fel (Napba öltözött ember, 1994). 
Jelentőségét Szabó Ferenc s.j.  foglalta össze Prohászka Ottokár időszerűsége című könyvében (2006).

Gróf Esterházy János

A szobor talapzatán olvasható szöveg:

Gróf Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon.
Édesanyja lengyel grófnő, édesapja az Esterházyak galántai ágához tartozott. Budapesten járt gimnáziumba és a Kereskedelmi Akadémiára, később felvidéki birtokán gazdálkodott.
1931-ben a Csehszlovák Köztársaság Magyar Népszövetségi Liga vezetője, 1932-ben az Országos Keresztény Szocialista Párt elnöke,
1935-ben a csehszlovák parlament képviselője, 1936-ban az Egyesült Magyar Párt elnöke.
A bécsi döntés után szülőföldjén maradt, megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot. Elszántan küzdött az anyanyelv jogaiért, magyar iskoláért, autonómiáért.
Esterházy volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki a zsidóság kitelepítése ellen szavazott. Politikai bátorsága miatt támadták, meghurcolták, internálták, a Gestapo körözte, utóbb a kommunisták utasítására elfogták, és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Kényszermunkára ítélték, Szibériába száműzték. Távollétében a szlovák Nemzeti Bíróság halálra ítélte. A szovjetek kiadták. A halálos ítéletet életfogytiglanra választották.
1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.
A család kérésére Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter segített sírját fölkutatni. 
Vélhetően a prágai motoli temető egyik tömegsírjában nyugszik. Boldoggá avatását több szervezet kezdeményezte. 
A felvidéki magyarság mártírja,
hitvalló keresztény politikus, az emberi- és kisebbségi jogok védelmezője.

Boldog Apor Vilmos

A szobor talapzatán olvasható szöveg:

Altorjai báró Apor Vilmos a vértanúk között boldoggá avatott katolikus püspök székely főnemesi családban, Segesváron született 1892. február 29-én. A kalocsai jezsuitáknál tanult.
1915-ben Nagyváradon szentelték pappá,  1941-ben Gyulán püspökké.
A német megszállás és a nyilas hatalomátvétel  után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett.
A szovjet megszállás első napjaiban, 1945. március 30-án a győri püspökvár pincéjében a menekült leányok és asszonyok kiadását megtagadta, védelmükre kelt, ekkor egy szovjet őrnagy géppisztolysorozattal lelőtte. 1945. április 2-án halt mártírhalált.
A bűncselekményről, vértanúságáról évtizedeken át beszélni tilalmas volt.
1997. november 9-én II. János Pál pápa Rómában boldoggá avatta.
Sírja a győri székesegyházban van.

P. Kerkai Jenő S.J.

A Keresztény Panteon alkotói

KLIGL SÁNDOR

1945-ben született Mosonmagyaróváron. Budapesti Képző-és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett 1963-ban. A Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult tovább, ahol mestere Mikus Sándor volt. 1971 és 1980 között Hódmezővásárhelyen a Művésztelepen élt és alkotott, majd Szegedre költözött. 

1976-tól tagja a Magyar Képzőművészek Szövetségének és a Művészeti Alapnak, ill. 1990-től a MAOE tagja.

Egyéni kiállításai voltak Magyarországon kívül Norvégiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Belgiumban. Munkái az ország számos közgyűjteményében és közterületén láthatóak. A lakiteleki Keresztény Panteonban Prohászka Ottokár katolikus püspök mellszobrát készítette el.

LANTOS GYÖRGYI

Hódmezővásárhelyen született 1953. szeptember 2-án. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1976-ban szerzett oklevelet. Szobrai, ólomüveg ablakai az ország számos településén megtalálhatók Szentkirálytól, Hódmezővásárhelyen át Budakesziig. A lakiteleki Panteonban Ravasz László református, Ordass Lajos evangélikus püspök, Őszentsége II. János Pál pápa, Boldog Apor Vilmos katolikus püspök és gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság vértanú politikusa mellszobrait mintázta meg. A lakiteleki Panteonban Ravasz László református és Ordass Lajos evangélikus püspökök mellszobrait mintázta meg. Máté István szobrászművész felesége. Csongrádon élnek.

MAKK JÓZSEF

Szarvason született 1945-ben. A Szegedi Tanárképző Főiskola elvégzése után Budapestre költözött, ahol Somogyi József volt a mestere. Első szobrát 1966-ban készítette. Az 1970-es évek elején visszatért Szegedre és a Tömörkény István Gimnáziumban vállalt szakoktatói állást. A tanulási vágy azonban nem hagyta nyugodni, ezért beiratkozott a kohómérnöki karra. Miután végzett, egy ideig üzemvezetőként dolgozott, közben öntödéket tervezett. Szobrai számos településen megtalálhatók, mindemellett ólomüveg ablakokat, dísztárgyakat és egyéb jellegű munkákat is elvállal. A lakiteleki Panteon szobrai közül Makk József készítette Romzsa Teodor görögkatolikus püspök mellszobrát.

MÁTÉ ISTVÁN

1952. augusztus 22-én született Csongrádon. 1976-ban fejezte be a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. Köztéri alkotásaiból szinte az ország minden táján találni, Hódmezővásárhelytől Kőszegig. Néhány munkája a határon túlra is eljutott. Ő készítette a zsombori díszkutat és a fehéregyházi Petőfi-szobrot. Ő alkotta a lakiteleki szoborpark első darabját, Mindszenty József bíboros bronz mellszobrát is.

SZABÓ-IMREFIA BÉLA

Jászberényben született 1952. augusztus 31-én. A tanítóképzőt 1974-ben fejezte be, 1978-ban az Egri Tanárképző Főiskolán rajzszakos tanári diplomát szerzett. Mesterei voltak: Máté György és Papi Lajos szobrászművészek, valamint Sáros András és Bokros László festőművészek.
Kisplasztikáival rendszeresen szerepel az országos tárlatokon. Köztéri szobrai, alkotásai megtalálhatók Szolnokon, Jászfényszarun, Lakiteleken, Pálmonostorán, Tiszabögön, Cibakházán, Zagyvarékason és Mattyon. Többek között tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Országos Egyesületének. A Keresztény Panteonban Józan Miklós unitárius püspök mellszobrát alkotta meg.

UNGOR CSABA

1949. május elsején született Végváron, Temes megyében. A kolozsvári Képzőművészeti Főiskolát 1979-ben fejezte be. Mestere Kós András szobrászművész volt. Köztéri szobrai megtalálhatók Kolozsváron, Kiskunfélegyházán és Fehéregyházán. A Keresztény Panteonban Márton Áron püspököt mintázta meg.