2021. április 11. vasárnap Leó, Glória, Szaniszló napja van.Költészet napja Holnap Gyula napja lesz.

Tájékoztatjuk Látogatóinkat, hogy a Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése keretében a beruházás első része befejeződött, a második ütem folyamatban van.

A Népfőiskola Alapítvány a beruházás ideje alatt is várja Látogatóit programjaival, szolgáltatásaival, melyekről továbbra is tájékoztatjuk honlapunk olvasóit.


Lakiteleki Filmszemle

Idén kereken a huszadik filmszemlét rendezik meg Lakiteleken, méghozzá Sára Sándor emlékének szentelve. Buglya Sándorral, a szemle zsűrielnökével beszélgettünk az eltelt két évtizedről, s természetesen a 2019-ben eltávozott kiváló filmművészről is.

 – A magyar filmes szakmában a rendszerváltozást követően komoly változások következtek be. A központi támogatás helyett elindult a pályázati rendszer, aminek következtében lassan kialakult egy sajátos itthoni produceri szisztéma. A hagyományos stú­diók, műhelyek, filmes szervezetek, közösségek megszűntek, átalakultak, az alkotók atomizálódtak – idézte fel a történelmi időket Buglya Sándor rendező-operatőr, aki a legnagyobb hazai filmes seregszemlével kapcsolatban kifejtette: a vérkeringést jelentő Magyar Filmszemle felszámolásával tovább romlott, változott a szakma belső kommunikációja és külső megjelenése is.

– Akkortájt hozta létre Sára Sándor (még a Duna TV elnökeként) a Dunaversitas Egyesületet, amelyik a határainkon túli televíziós tudósítók és a belső munkatársak szakmai továbbképzését vállalta fel – emlékeztetett Buglya Sándor, majd sorolta az alapítókat: Balla Bálint szociológus, Benkő Samu akadémikus, Benyhe János író, műfordító, Csiha Kálmán püspök, Dobos László író, Hámos László politológus, Korniss Péter fotóművész, Kozma Imre főtisztelendő, Mádl Ferenc köztársasági elnök, Makovecz Imre építész, Nemeskürty István professzor, O’sváth György közgazdász, jogász, Sára Sándor filmrendező, Schram­mel Imre keramikusművész, Szabó Magda író, Szokolay Sándor zeneszerző, Tempfli József püspök és Törőcsik Mari színművésznő.

– Sokan már távoztak az élők sorából, de az eredeti szellemiséget továbbviszik a tanárok, az egyesület tagjai. Az évenkénti nyolc hónapos mesterkurzusokon kívül a Lakiteleki Filmszemle megrendezésébe, valamint a Szent István Egyetem mozgóképoktatásába is bekapcsolódott az egyesület. Több százan tanulhattak jeles filmszakemberek előadásain, műhelyfoglalkozásain – fűzte hozzá a filmszemle zsűrielnöke, rátérve a kezdetekre.

4288376MMA7872buglyasandor2014 scaled

Buglya Sándor filmrendező
Fotó: MMA

– A 90-es évtizedben Lezsák Sándor tévéstúdiót és filmfesztivált tervezett Lakiteleken. Engem bevont a szervezésbe. A stúdió anyagiak híján nem született meg, de a filmszemléből realitás lett. Ismerve a hazai filmes életet, egy olyan szemle elindítását javasoltam, amilyen akkor nem volt az itthoni kínálatban, a kisközösségi alkotó műhelyek (falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek és magánszemélyek, oktatási intézmények határainkon innen és túlról) számára – így a filmes, s a két évtizedes múlt kapcsán megjegyezte: az lassan egy egész emberöltő, majd úgy fogalmazott: gyakran találkozik olyan alkotókkal, akik büszkén emlegetik, hogy Lakiteleken szerepeltek először filmjeikkel, onnan indult filmes gondolkodásuk, és szívesen járnak vissza, akár nézőként is.

– A két évtized már komoly kornak számít egy filmszemle életében. Nemcsak az érintett alkotók szempontjából volt más ez a szemle, hanem néhány dologban eltért formájában is – kezdett a részletek taglalásába Buglya Sándor. – Egyrészt telt házas vetítéseket szerveznek a környék településeinek iskoláiból, nyugdíjasklubokból. Vetítési blokkokként ők is díjaznak. A harminctagú társadalmi és szakmai zsűri is közösségként működik. A különböző indíttatású zsűritagok komoly elemzőbeszélgetésbe merülnek az alkotókkal. Az öt tematikai kategóriában (krónika, korkép, művelődés, portré és fikciós műsorok) beküldött nagyszámú filmből az előzsűri válogatja ki azokat, amelyek közönség és zsűri elé kerülnek. A legfőbb szempont a hagyományápolás, az értékőrzés, értékteremtés és az egészséges történelemtudat megjelenítése.
A filmszemle tematikájáról sokat elárul, hogy annak egyik társszervezője a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki).

– Nem véletlen, hogy az ilyen közösségi kommunikációban előtérbe kerülnek múltunk kibeszéletlen témái, amelyekről kevés szó esett korábban vagy éppen tabunak számítottak. A társadalom mai, mindennapi problémái sem kapnak megfelelő nyilvánosságot a médiában, ahol fontosabbnak látszik a szenzáció-, az erőszak-, a reklámcunami, szemben a mély emberi történésekkel, érzelmi-szellemi belső folyamatokkal – magyarázta a filmrendező, akitől megkérdeztem:

– A „függetlenobjektív” sajtó, mind a hazai, mind a nemzetközi meglehetős ellenszenvvel viseltet a fesztivállal szemben, ha egyáltalán írnak róla. Vajon miért?

– Abban látom az okot, hogy ez a szemle nem követi a mainstream útjait. Ezért nem érdemelt ki fontos helyet a médiában. Szinte közhely, hogy társadalmunk egyik súlyos problémája a közösségek gyengülése, elmúlása. Ha csak ez ellen lenne eredményes a Lakiteleki Filmszemle megrendezése, már az is megérné – adott választ Buglya Sándor, majd áttértünk Sára Sándorra, akinek a tiszteletére rendezték a XVIII. Lakiteleki Filmszemlét. A mostani, huszadikat pedig a két esztendeje elhunyt, legendás operatőr-rendező emlékére ajánlják.

– Sára Sándor nemcsak filmjeiben, hanem közéleti szereplésében is határozott karaktert képviselt. Akár tévéelnökként, akár a Dunaversitas koncepciójának letéteményeseként példa volt a lakiteleki filmes aktivitás számára. Nagy tisztelet övezte a fiatalabb generációk részéről is. 2019-es halála a magyar filmszakma és a nemzet vesztesége – mondta Buglya Sándor.

https://magyarnemzet.hu/