Ma 2020 április 4. szombat, Izidor napja van. Holnap Vince napja lesz.

Tájékoztatjuk Látogatóinkat, hogy a Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése keretében a beruházás első része befejeződött, a második ütem folyamatban van.

A Népfőiskola Alapítvány a beruházás ideje alatt is várja Látogatóit programjaival, szolgáltatásaival, melyekről továbbra is tájékoztatjuk honlapunk olvasóit.


A magyar nem szolgalélek
E-mail Nyomtatás PDF

A magyar lovasíjászat egyfajta harcművészeti iskola, a személyiségfejlesztés egy lehetséges útja. Megismerem saját magam, és ebből kiindulva igyekszem csiszolni a személyiségemen. Emellett a múlttal összekötő folyamatosság intézménye is. Tehát szellemi, kulturális és fizikai tevékenység egyszerre, amire minden kontinensen példaként tekintenek – mondta a Demokratának Kassai Lajos, a modern kori lovasíjászat megteremtője, akit munkássága elismeréseként nemrég életműdíjjal tüntetett ki az Etnosport Világszövetség.


FOTÓ: T. SZÁNTÓ GYÖRGY/DEMOKRATA

– Mik az etnosportok?

– Sok olyan sportág van, amely nem szerepel az olimpiák műsorán, például a hegymászás vagy az erőemelés. Vannak olyanok is, amelyek markánsan egy bizonyos kultúrkörhöz kötődnek, és amelyeknél alapvető fontosságúak ezek a gyökerek, hiszen egy-egy nép e sportok gyakorlásával a saját kultúráját örökíti tovább. Sokféle ilyen birkózási stílus van például. És ilyen a lovasíjászat is. A honfoglalás korában az íjfeszítő népek családjába tartozó magyarság haderejének jelentős részét lovasíjászok adták. Az etnosportok nemrégi antalyai világfórumán 55 ország több mint 200 képviselője vett részt az Egyesült Államoktól Japánon keresztül a különböző afrikai államokig. Megtisztelő volt ezen az eseményen átvenni a modern kori lovasíjászat megteremtését elismerő kitüntetést az Etnosport Világszövetség elnökétől, Bilal Erdoğantól. Ő egyébként Recep Tayyip Erdoğan államfő fia.

– Nem tart attól, hogy a török elnököt nyugaton érő durva politikai vádak árnyékot vetnek az elismerésre?

– Olyan embernek, mint én, aki kulturális területen tevékenykedem, szigorúan el kell választani a politikát a kultúrától. A török vezetés nagyon komolyan veszi a saját kultúráját és a történelmét. A Kemal Atatürk fémjelezte korszak után több marxista vezető is jelentős károkat okozott a török tudatnak, tűzzel-vassal irtották a tradíciókat. Erdoğan elnök irányítása alatt nemzeti reneszánsz kezdődött. Ez jelzi többek között, hogy az etno­sportok komoly állami támogatást kapnak. A törökök pedig értékelik ezt, nagy tisztelet övezi az államfő tevékenységét, ami kulturális téren példaértékű.

– Idehaza a Kassai-módszer a Testnevelési Egyetem képzési anyagává vált, és az UNESCO által létrehozott, a kulturális örökség megőrzését szolgáló jó tevékenységek jegyzékébe is bekerült.

– 30 évvel ezelőtt itt, a kaposmérői völgyben született meg a honfoglalás korának örökségére épülő modern lovasíjászat. A puszta fizikai teljesítmény is hasznos, de ez több annál, egyfajta harcművészeti iskola, a személyiségfejlesztés egy lehetséges útja. Alapja az önismeret: megismerem saját magam, és ebből kiindulva igyekszem csiszolni a személyiségemen. A lovasíjászat emellett a múlttal összekötő folyamatosság intézménye is. Tehát szellemi, kulturális és fizikai tevékenység egyszerre. A sport puszta fizikalitássá válása nem régi jelenség, az első újkori olimpiákon még az építészet, a költészet, a festészet is szerepelt a versenyek sorában.

– Mi e módszertan sajátossága?

– Egyszerű, de a legnehezebben végrehajtható, objektív, de szigorú szabályrendszerre épül. Adott egy 99 méter hosszú pálya, ettől 9 méterre a cél, ami követi a lovas mozgását, mindig merőleges rá. 20 másodpercen belül kell végigmenni a pályán, előre, hátra, oldalra is lőve. Külön értékeljük a nők és a férfiak, illetve a különböző korosztályok teljesítményét. Nagyon fontos a ló és a lovas, ember és természet egysége és harmóniája, illetve a technikai tudáson túl a szellemi, kulturális alapok. Magyarországon jelenleg tíz pálya működik, az év végére 13 lesz. Ezzel lovasíjász-nagyhatalom vagyunk. Itt, Kaposmérőn minden hónap első szombatján nyílt nap van, bárki bejöhet, akár nézőként, akár bekapcsolódva a lovasíjászatba, és beszélgetni is van lehetőség. Nagyon érdekes tapasztalatom, hogy a nyári hónapokban rengeteg magyar jön külföldről. Volt, hogy két Svájcban élő család itt ismerte meg egymást. A kaposmérői völgy nemzettudat-erősítő és közösségépítő szerepe is jelentős. A Lovasíjász című filmet 200 ezren látták, ez azt jelzi, hogy nagy igény van erre az üzenetre. És a történelmi filmekre. Sajnos nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem élhették át azt a katarzist, amit ezek az alkotások tudnak nyújtani.

FOTÓ: T. SZÁNTÓ GYÖRGY/DEMOKRATA

– A modern magyar lovasíjászatnak milyen a külföldi visszhangja?

– Tanítok az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Afrikában, Kínában, Oroszországban és még számos országban. Ebből kifolyólag sokat vagyok úton, és azt tapasztalom, hogy a magyar lovasíjászatra minden kontinensen példaként tekintenek. Ez egy folyamatosan bővülő rendszer. Idén már voltam Dél-Afrikában, nemrég jártam Katarban, majd Törökországban. Nemsokára Írországban, majd Bulgáriában adok át pályákat. Egyfajta nagykövetévé váltam a magyar lovasíjászatnak. Úgy látom, a magyar állam is felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, az antalyai konferencián többek között a jordán herceg részvételével kerekasztal-beszélgetést vezető Iglói Nagy István sportdiplomata személyében van magyar képviselő az Etnosportok Világszövetségében, és a Bíró András Zsolt által létrehozott Kurultáj is példaértékű a rokon népek táborában.

– Gyakran hangoztatja, hogy ne őseinket kövessük, hanem amit ők követtek – de hogy lehet ma, a XXI. században adaptálni azt a szellemiséget?

– Kossuth szerint aki korát megelőzi, az csak halála után él, aki korától elmarad, az élve is halott, és csak az él igazán, aki a mában él. A „múltat végképp eltörölni” kommunista szemlélete ugyanolyan torz felfogás, mint a múltba visszavonulva kilépni a mai korból, kitérve annak kihívásai elől. Nem fordíthatunk hátat a hagyománynak, ez előző generációk által felhalmozott óriási tudásnak, de el kell döntenünk, hogy milyen viszonyban vagyunk a XXI. századdal, illetve a múlttal. Semmi baj az okostelefonnal, a Facebookkal, a YouTube-bal, az ilyen-olyan alkalmazásokkal addig, amíg mi használjuk az eszközöket, nem pedig azok minket. A kulcsszó az egyensúly. És ezért talán soha nem volt olyan fontos a közösség és az önismeret, mint ma. Csak egészséges közösség képes megfelelő irányt mutatni a felnövekvő nemzedékeknek, és csak a magabiztos önismeret engedi láttatni saját magam számára önmagam és a külvilág kapcsolatát.

– Milyen ma a magyar önismeret?

– Mint mondtam, sokat utazom. Közelről ismerek sok népet. Ennek alapján azt mondhatom, hogy a magyarok sokkal sötétebben látják a saját helyzetüket, mint amilyen valójában. Kijelenthetem, hogy a világ felső tíz százalékában vagyunk minden szempontból. Csodálkozom, amikor idehaza dühödten szidják az oktatási rendszert. Biztos lehetne még jobb, de beszéltem például kanadai pedagógusokkal. Hát… ott nem kicsi a baj. Magyarország csodálatos ország, a magyarok nagyon jó emberek, semmivel sem önzőbbek, irigyebbek, mint bármely más nép. Csak túl sok figyelmet kapnak a negatív dolgok, és keveset a sikereink, amikre büszkék lehetünk.

– Hogy határozná meg a magyar létszemlélet lényegét?

– A magyar nyelv egy csoda, ami bizonyos gondolkodásmódra rendel. Vannak népek, amelyek jól azonosítják az ötöt és a hatot. Ez fontos dolog. A magyarokban viszont megvan az a képesség, az az életszemlélet, hogy miként lehet az ötről a hatra lépni.

– Miben gyökerezik ez?

– A miénket is meghatározó szkíta kultúrában az állattartáshoz sok hely kellett, ezért egy-egy család többnapi járóföldre lakott egymástól. Ebből következett, hogy magukra voltak utalva, meg kellett oldaniuk a problémáikat. Ebben a léthelyzetben az individuumnak erősnek kellett lennie, olyan karakternek, amely megél a jég hátán is. Ám amikor például a perzsák megtámadták a szkítákat, ezek az önálló családi közösségek azonnal össze tudtak fogni. Az élelmes önállóság és a közös cél érdekében való együttműködés egyaránt jellemzője lett ennek a kultúrának. Ez a kettősség máig meghatároz minket. A magyar nem követ semmit és senkit szolgalélekkel, és csak a középszert áttörő karizmatikus, kimagasló teljesítményű vezető mögé hajlandó beállni. De akkor szívvel-lékekkel.

DEMOKRATA

Kövesse Lezsák Sándor tevékenységét facebook oldalán is!


Vissza


 

Állásajánlatok


Aktuális állásajánlatok

Webkamera

Lakitelek Népfőiskola animált kameraképe

Kattintson a képre!

Eseménynaptár

<< 2020. Április >> 
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
    1  2  3  4  5
  6  7  8  9101112
13141516171819
20212223242526
27282930   

Magyar Örökség

Magyar Örökség Díj
2003 március 22-én a Magyar Örökség Díj kuratóriuma pedagógiai és közösségszervező munkássága elismeréséül Magyar Örökség Díjat adományozott a Lakiteleki Népfőiskolának.

Támogatás


A XIX. Lakiteleki Filmszemle zsűri tagok tiszteletdíjának támogatása szakmai program megvalósítását a 2019. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

Közhasznúság


Közhasznúsági jelentéseink