A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC) támogatásával 2015 őszén elindította a Moldvai Magyar Értékfeltáró Kollégiumot. A kollégium szakmai vezetője Lászlófy Pál István, technikai szervezője pedig Mihály Margit.

2016. július 16-án a Moldvai Magyar Értékgyűjtő Kollégium a kutatási helyszínen megtartotta utolsó, záró rendezvényét. Külsőrekecsinben, a Magyar Házban került megrendezésre a Moldvai Magyar Értékek Képeken című kiállítás (140 fotóból) és a „Moldva Kollégium – Vázlatok” c. kiadvány, a Népfőiskolai Füzetek sorozat legújabb darabjának bemutatója. A rendezvény kísérő programja a Magyar középiskolák választása ok- okozat, (meghívó csatolva) - kerekasztal beszélgetés volt a csángó diákok magyar középiskolai tovább tanulási lehetőségeiről, a helyi lakosok, a térség hagyományőrző közösségei, valamint a magyarországi vendégek és érdeklődők jelenlétében. A meghívott vendégeknek, beszélgető társaknak, baráti légkörben volt lehetőségük elmondani a majd 15 évnyi tapasztalatot, bíztatni a jelenlévőket, a tanítókat és a szülőket, hogy szükség van a moldvai csángó magyar értelmiség nevelésére.  Szükség van a jó példák bemutatására, szükség van a bíztatásra, a magyarság vállalásának sikereire, arra hogy a csángó gyermekek ne csak Budapestre jöjjenek kirándulni, hanem székelyföldi városokba, azokra a helyszínekre is ahol tanulhatnak magyar nyelvű középiskolában. Az általános iskolai magyar órák munkája sajnos e tovább lépés nélkül kárba vész. Nagy szükség van a magyar tudat megerősítésére és ehhez feltétlenül kell a bátorító támogatás.

A rendezvény népviseletes felvonulással zárult, a helyi hagyományőrző csoportok mellett bemutatkozott a lakiteleki Népfőiskola Kösöntyű Néptánccsoportja is. A tánccsoport előadása nagyon ritka, mondhatni talán egyetlen magyar táncokat bemutató fellépés volt ezen a vidéken. A helyiek oly örömmel és csodálattal fogadták a magyar táncokat bemutató együttest, hogy azt talán csak a mozgókép tudja vissza tükrözni, mert nem lehet leírni az arcokról tükröződő ámulatot.  A barátságot csak fokozta a közös tánclépés, hogy a kösöntyűsök beálltak és táncoltak a moldvai nagy körtáncba, szinte minden helyi ember marasztaló barátságát hívta elő.

Ebből a rendezvényből is az volt a tapasztalat, hogy nem elegendő, ha csak elvárjuk a csupán cseppnyi moldvai csángó közegtől, hogy küzdve a hétköznapokon, őrizzék meg a magyarságukat a nagy román ár-tengerben, ahhoz hogy ezt megtegyék, meg kell nekik mutatni, hogy mi is vállaljuk őket. (Ennek sajnos nem a pénzbeli támogatás a mércéje.)